Történelemre és a kultúrára!

A történetek és a nők a pagi csipke mögött ugyanolyan érdekesek, mint maga a csipke! 

A pagi csipke már évszázadok óta lenyűgöz minket – nagyra értékelték a császárok és ma az egész világ. Valószínűleg azért, mert csak néhány nő tudja elkészíteni. A pagi csipkeverő asszonyok azt mondják, hogy még egy számítógép sem tudná megismételni a mintákat, melyeket ők mindig újonnan alkotnak meg. A csipke a számítógép előtti időkből származik – a 16. századból. A bencésrendi Szent Mária kolostor apácái voltak az első tanítónők a városban, akik iskolát alapítottak a lányok számára. Sok mindenre tanították őket, többek között a csipkeverésre is. Azóta dicsérik őket ennek a fáradtságos munkának a megindításáért, melyet nemzedékről nemzedékre örökítenek át. Ha valami másfajta szuvenírt szeretne, ez az! Csipkét Pag város egyik ajándékboltjában vásárolhat, de javasoljuk, hogy látogasson el a bencés apácákhoz is a Szent Margit kolostorba, akik a csipkeverés és különleges stílusa megalkotói voltak. Az apácák mindig is az örökség őrzői voltak és a csipke mellett őrizték az egyházi művészet gazdag gyűjteményét is. A pagi Szent Margit bencésrendi kolostor alapításának 700. évfordulója alkalmából a kolostorban állandó egyházművészeti kiállítást nyitottak meg. A csipkén és az olyan érdekes kiállítási tárgyakon kívül, mint az ereklyetartók, festmények és szobrok, ideális lehetősége nyílik arra is, hogy megismerje a bencésrendi apácák életmódját, akiket az „Ora et labora” mottó vezérel. Említést érdemel még az ismert baškotin, ami egyfajta édes pirítós, amely a bencés nővérek különleges receptje alapján készül, és amelyet több mint 300 éve gyártanak. Édesítse meg ismerkedését a hagyományos horvát művészettel, egy eredeti horvát finomsággal!

Croats are known for being party people. That is why every village has its own festivities. The feast of Iž stands out. Even among Croatians.

A horvátok ismertek arról, hogy szeretik az ünnepségeket és a bulikat, ezért minden falunak megvan a maga ünnepe. Az ünnepségek Ižen mégis kitűnnek, még a horvátok között is. Az Iška Fešta egy nyári ünnepség, mely három napon keresztül kínál kulturális programokat, sportjátékokat, ételt és italt, valamint sok szórakozást. Iž-sziget hagyományos folklórbulija a csúcspontját a Fešta záróeseményével éri el – „Iž királyának“ megválasztásával. Ez egy régmúlt időkre visszanyúló szokás, a római bacchanalia és saturnalia hagyományához kapcsolódik. A falu legidősebb lakói gyufát húznak, aki pedig a leghosszabbat húzza ki, „királlyá“ válik. Az öreg király Veli Iž kikötőjébe hajózik be a népviseletbe öltözött „sleppje“ kíséretében dalokkal, tűzijátékkal és harangokkal „csörömpölve”, majd az új királyt a színpadon a hagyományos szigeti folklór bemutatásával koronázzák meg. Természetesen minden jó bulihoz jó ételek is társulnak. Ezen a területen a leghíresebb az iški lopiž, egy húsból, zöldségekből, aromás mediterrán növények hozzáadásával készülő étel, melynek különlegessége a cserépedényben rejlik, amelyben tárolják – ami nem meglepő, mert ez a terület a fazekas hagyományairól ismert. Ha szeretne egy jót szórakozni, akkor irány Iž!

Kutassa a temetési kultuszt a Velebit hágóinak egyes részein, és a mögöttük álló történetet!

Ha a Velebiten sétál, útközben biztosan észreveszi az egyedülálló miniatűr emlékműveket. Mirilonak, azaz nyughelynek hívják őket, feladatuk pedig a hegyoldalakon elhunytak emlékének őrzése volt. A mirilok azokban az időkben keletkeztek, amikor a velebiti lakosság főként állattenyésztéssel foglalkozott, az elhunytak holttestét pedig a falusi templomokba és temetőkbe vitték le temetésre. E nehéz utak során volt egy szabály: csak egyszer lehetett megállni és megpihenni. Éppen ezek a helyek jelölték az elhunyt utolsó üdvözletét a napnak és méretet (mira) vettek róla, melyek alapján az emlékművek a nevüket kapták. Ezek a lenyűgöző, a 17. és 20. század között készült kő emlékművek a meredek és durva hegyi utakon láthatók Starigradnál és Ražanacnál. Az elhunytak lelkének utolsó nyughelyeként a mirilokat művészi díszítéssel látták el és a síroknál is jobban tisztelték őket!

Nem szabad kihagyni az állandó Zadar aranya és ezüstje kiállítást. Azonban, ha már ott van, keressen fel egy másfajta kincset is – a történet mögött meghúzódó történelmet.

A kincseket itt nem királyok és császárok őrizték, hanem – apácák! A zadari történelem kincse elválaszthatatlan a bencésrendi Szent Mária kolostortól és őreitől, az apácáktól. Közös történelmük a Bizánci Birodalomig nyúlik vissza. Az újabb kori történelemben a bencésrendi apácáknak ismét fontos szerepük volt, amikor a szövetséges erők bombázásakor 1943-ban a kincseket a templom harangtornya alatti mély lyukba rejtették. Sok tárgy, melyet szeretettel, tudással és büszkeséggel őriztek, nagy értékkel bír. A zadariaknak mégis az egyik legértékesebb az ún. Čikin križ (a bácsi keresztje), habár az kicsi és nem díszítik drágakövek. A 8. század óta különleges jelentéssel bír az itteni emberek számára. Keresse meg kedvenc tárgyát a kiállításon, amíg a kincsekről szóló történeteket hallgatja.

A szentségit, micsoda történet! Tudjon meg többet Szent Simonról és az ő Zadarról szóló történetéről!

A legenda szerint 1203-ban egy kereskedő, aki Szent Simon testét szállította a Szentföldről Velencébe, Zadarban keresett menedéket a vihar elől. Ott meg is betegedett. Nem árulta el, hogy kinek a testét szállítja, azonban mielőtt meghalt, az apácáknak valamicskét elárult. Ezért az ottani papok úgy döntöttek, hogy kiássák a testet. Ugyanakkor, három városi herceg is ugyanazt álmodta – hogy reggel Szent Simon testét kiássák. Szent Simont azóta tisztelik Zadarban.
Szent Simont azóta tisztelik Zadarban. Szent Simon szarkofágja, a középkori művészet remekműve egy téglalap alakú cédrusfából készült szakofág, melyet ezüst és aranyozott lemezek borítanak és állítólag Szent Simon maradványait tartalmazza. Szent Simon napját október 8-án ünneplik, felnyitják a koporsót és a szent testének múmiáját egy hétig megmutatják a nyilvánosságnak. Természetesen, Szent Simon templomát az év bármely napján meglátogathatja.